Hoppá! Megérkezett az első töténetünk más tollából. Alex tegnap estéjét olvashatjuk. Mit is mondjak. Király.

Ez az egész igazából egy lógásnak indult, de valami egészen más lett belőle: Biológiatanárunk szervezett egy téli túrát, fel a szomszédos Naszály hegyre, és el lehetett volna menni az utolsó három óráról. Gondoltam feliratkozok, aztán hazamegyek, kockulok, filmezek, meg baszom a rezet, - Lévén, hogy lolim éppen nem volt otthon, úgyhogy őt nem igazán lehetett... De, mint kiderült (és még most is érzem), annyira leamortizáltam magam, hogy legfeljebb jövő héten tudnék csak petélni :/ -, de aztán meggondoltam magam, mer' jött az osztály keménymagja, 1 liter nemzeti eledellel, alias Krajczár keverttel. - plusz a tanár is hozott fél liter azonosíthatatlan ízű házipáleszt.-  Meg ha már ők hoztak, akkor gondoltam veszek csak magamnak fél litert, mer' az az 1 liter kevés lesz, mint cigányban az agytekervény. Előtte pöppet rákészültem a túrára a törzshelyemen, ahol éppen egy bigott vallási fanatikus trollbanya épp keresztes hadjáratot tervezett indítani a Koccintós ellen, amiért ott engem kiszolgálnak.  A zsinagójga előtt kellett találkoznunk, amiről egyébként fogalmam sem volt, hogy hol van. Azért valahogy elkeveredtem oda, 10 perc késéssel, ahol jól megsuvattam' a kevertet, mert köbö annyit mozogtam egész életemben, hogy a gurulós székemmel az ágy, meg a gép között tekertem... Igen, néhanapján dzsózefet is. Szóval pia nélkül nem vagyok valami félisten akcióférfi, meg mint kiderült, piával sem annyira. Bár a túra felénél Sihuhunak előjött a térdkorongproblémája és 100 méterenként összeesett, meg amúgy sem egy Bermann. Szóval úgy-ahogy sikerült túlélnem a hegymászást, a saját kevertem viszont elfogyott. :'/ Ott, fél liter töménnyel magamban felmentem az őskomcsy kilátó tetejére egy sarló-kalapács keletkezésének idején gyártott jákoblajtorján. Természetesen nem lett semmi, mert jól bírom a piát. - Múltkor pölö fél liter Jäger lehúzása után mentem be suliba, első padban ültem osztályfőnök előtt... És senkinek nem tűnt fel. ^-^ - A kilátó tövében tüzet gyújtottunk... Az angol fogalmazásfüzetemmel, ami még nyelvvizsgához jól jött volna. :$ Itt megittam egy felest a házipáleszból, aztán legurultam a hegyrű'. Egyrészt azért, mert a térdkalácsom már a rohadás szélén volt, - Gurulás közben természetesen csináltam rá plusz zúzódásokat. -, másrészt pediglen 4 teh lulz. Ja, meg gyorsabb is. Természetesen néhány dunnohujeember pöppet előrement, aztán eltévedtek, úgyhogy nyomolvasósat kellett játszani. Köbö fél óra múlva meg is találtuk őket. Innentől már csak annyi akadály volt, hogy át kellett vágni egy kátrányos helyzetűeknek fenntartott telepen úgy, hogy közben ne süssünk el rasszista vicceket. Leküzdhetetlen akadály volt, irónia nélkül. De aztán nem lett belőle semmi. A buszmegben megadtam a kegyelemdöfést a Kevertnek, és benyakaltam másfél deci páleszt. Ez összesen 1 liter tömény volt. Ha akkor elmegyek vért adni, a páciens alkoholvérszintje felszökött volna 1 ezerlékre. :/ Mondjuk még ettől az esettől eltekintve is legfeljebb az alkoholista raszták élnék túl a véremet, szóval oly'tökmindegy. A tanár a buszra várva megkért minket, hogy menjünk át civilizált európaiba. Próbálkoztam. Párbeszéd a sofőrrel:
"- Jó reg, napot... Estét! Ety kilencven százalékos jegyet Nácig.
- Nácig?
- Ööö... Vácig
- Gyerek, neked már a leheletedtől is összerogyok. =D Na menjé'!"
Innentől jött egy szürkeállomány, de a többiek elmondása szerint normálisan viselkedtem, attól eltekintve, hogy mikor enni próbáltam, leejtettem a hotdogomat. And again. And again. And again. And again. And again. Aztán elfogyott. :/ A buszról leszállva leültem egy padra és vártam a többieket, hogy elmenjenek Árpi (nem az az Árpi) öreganyjához átöltözni. Nagyon untam magam, úgyhogy felálltam és elkezdtem örömittas állapotban dülöngélni mindenfelé. Mire a többiek visszaértek, már egy 50 fős társaság állt körülöttem... 20 méter sugarú körben, a biztonságuk érdekében. Azóta 10 percenként nézem a Napiszart. Egyébként ez is egy szürkeállomány volt, ahogy az is, ami az Archbishopwildgardenbe menő buszon történt. Ott arra ébredtem, hogy az ellenőr ébresztget, és fel akarja takaríttatni velem azt a 3 üléssort, amit összefundamentáztam. Természetesen megtettem, mert úgy láttam, hogy ez az egyetlen esély arra, hogy fent maradhassak a buszon. Aztán mégis kidobott a legközelebbi várostól körülbelül 2 kilométerre, (etyepken' elképzelni sem tudtam, hogy hol lehetek, úgyhogy így főleg szopás volt) innen nagy nehezen sikerült elmennem egy fehér tábláig, amin Rétság felirat volt. Az már a szomszéd település, szóval legalább annak örültem, hogy nem valami szlovák félturistabuszra szálltam fel.Innen eltámolyogtam az orvosi rendelőig, aholis akartam írni egy SMS-t anyumnak, hogy miért nem értem haza, de aztán írtam egy Coleridget megszégyenítő zagyvaságot, valami új nyelven, amit még Én sem értek:

"Zia. Mivel páryk restvevöinek nem ürült a (Teljesen normalisam nem érdekel mindenesetr Szoval ra nem várni kellett a Benít és a normálisan össze nem szednenek a tüdőveröérrel meg fölegg... hogy mi lesz-. Szóval biztonságosan hajó nélkül tertiben tért volnatért Volga olyan Szagukat adták volna csak tovább a túrának a sok debebaszott allatok nem jlephetnetme menönki pajor fog tudas, de igy fifi nem fog ennyivel kesöbb hiszen hagyilag mindjárt osztonokatalesz*rú tanár a dstabil le nem szallna amaz is beszállna instabil all. Kizárt, hogy a potban csak npainösszeérsünk növekszik fele. Inkabb nem. :D"

Itt rohadtmód elkezdtem fázni, úgyhogy jobbnak láttam, ha keresek valami olyan helyet, ahová ablak betörése nélkül be tudok menni. A közelben folyt egy kisebb party... Ahová természetesen nem mentem be, mert az összes nógrád megyeieket ismerve biztos megkéseltem volna valakit, úgyhogy inkább úgy döntöttem, hogy elmegyek rokonomékhoz. Itt csak annyi volt a probléma, hogy nekik egy kibebaxottnagy kutyájuk van az udvarban, és csengőjük sincs. ^-^ De hál'devlának kis buksisimi elég volt neki ahhoz, hogy a lekkjopppharátom legyen. De alapból nyugis természetű, szóval buksisimi nélkül sem kellett volna paráznom. Csengettem a belül lévő csengővel... Hajnali 1-kor. Eléggé félve jöttek le, és akkor is megijedtek, mikor meglátták, hogy ki jött. :D Itt egy teli kád vízben megfürödtem, aztán szembesültem azzal, hogy a sok járkálástól, meg a viszonylag szűk cipőtől vérzik a sarkam. De szerencsére az alkohol elnyomta a fájdalmat. Végül reggel arra ébredtem, hogy begyennyesedett és nem tudok járni, és hogy életemben először szürkeállomány keletkezett alkohol miatt. De legalább nem voltam másnapos. ^-^ 

A bejegyzés trackback címe:

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.